Magyar Borutak

Bízunk abban, hogy egyre növekszik a borkedvelö kíváncsi turisták tábora és sok hasznos információt találnak a honlapon.

www.magyarborutak.hu

HAGYOMÁNYOK-ÍZEK-RÉGIÓK Program

 

Élelmiszerkincsünk az EU csatlakozás küszöbén

A HAGYOMÁNYOK-ÍZEK-RÉGIÓK (HÍR) programot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az Európai Unió Euroterroirs (Európa Vidékei) kezdeményezéséhez csatlakozva 1998-ban indította el. A HÍR program célkitűzése az volt, hogy létrehozza Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteményét és elomozdítsa gazdasági hasznosításukat. Az Európai Unió Euroterroirs (Európa Vidékei) kezdeményezéshez való csatlakozásunk FVM-en belüli kezdeményezoje, majd a HÍR program irányítója az Európai Integrációs Főosztály volt. A program szakmai munkálataiban résztvettek az ARH, Élelmiszeripari Főosztály, Oktatási-, Kutatási és Fejlesztési Főosztály, valamint a Vidékfejlesztési Programok Főosztálya. A HÍR program gyakorlati kivitelezését az FVM Agrármarketing Centrum Kht. irányította. Az ott működő HÍR titkárság feladata volt a gyűjtőmunka megszervezése, a termékleírások gondozása, a számítógépes adatbázis létrehozása és működtetése, valamint a termékek kiállításokon való bemutatása.

A program Nemzeti Tanácsát 1999-ben hozta létre a minisztérium. A 25 főből álló Nemzeti Tanács tagjai a feladat megoldásában közvetlenül érintett minisztériumok (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Nemzeti Kulturális Örökségek Minisztériuma, Gazdasági Minisztérium és Pénzügyminisztérium) vezetőin kívül a tudományos élet, az oktatás, a kereskedelem, a vendéglátás, az idegenforgalom-turizmus és a média képviselőiből kerültek ki. Titkárságát az FVM Európai Integrációs Főosztálya működtette. A Nemzeti Tanács legfontosabb feladatai közé tartozott a gyűjteménybe kerülés követelményrendszerének a jóváhagyása, a terméklisták elfogadása, valamint a kutatómunka során felmerült vitás kérdések eldöntése. A tagok tudományos-szakmai, illetve közéleti tapasztalatai nagyban hozzájárultak az arra érdemes termékek sikeres felkutatásához.
A program beindításához 1998-ban a francia kormány a Francia-Magyar Kezdeményezéseken (INFH) keresztül jelentős támogatást nyújtott. A program a továbbiakban PHARE pályázati forrásból, illetve az AMC pénzügyi keretébol valósult meg, melyet az Európai Integrációs Főosztály integrációs keretéből nyújtott támogatások egészítettek ki.

A gyűjtemény az EU konform követelményrendszer figyelembevételével, az európai gyűjtemény összeállításáért felelős francia és EU-s szakértők közreműködésével jött létre. A gyűjtőmunkában és a termékleírások elkészítésében a hazai szakemberek széles köre vett részt: iparági szakemberek, kutatók, egyetemi-, főiskolai-, szakközépiskolai oktatók, agártörténészek, néprajzosok és muzeológusok.  A gyűjtőmunkában a program indításától kezdve aktív szerepet vállaltak a MÉTE ágazati szakbizottságai, a terméktanácsok, szakirányú közép-és felsőoktatási intézmények, iparági kutatóintézetek.

A több mint két éves gyűjtőmunka eredményeként 300 hagyományos és tájjellegű termék szakmai-történeti leírása készült el, régiónkénti és azon belül ágazati bontásban. A termékleírások gyűjteménye két kötetbe szerkesztve idén tavasszal könyv formájában is kiadásra került. 

A HÍR gyűjtemény EU konform jogszabályi háttere

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája nagy hangsúlyt fektet a vidék fenntartható fejlesztésére és a minőségi élelmiszerek előállítására. Ennek a célkitűzésnek a jegyében bocsátotta ki az Európai Bizottság 1992-ben a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eredet-megjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek védelmével foglalkozó 2081/92/EGK számú, illetve és a hagyományosan különleges tulajdonság tanúsítási rendszeréről szóló 2082/92 EGK számú rendeleteket.

A fent említett rendeletek az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) minőségpolitikájának fontos elemei. Megalkotóik ezekben alakítják ki és szabályozzák a különleges élelmiszerek ellenőrzésének új rendszerét a fogyasztók és az előállítók érdekeinek védelmében. A szabályozás értelmében a rendeletek hatálya alá tartozó termékeket a termékleírásban rögzített követelményeknek való megfelelőség vizsgálatának vetik alá.
A HÍR program jogi hátterét az előbb ismertetett EU rendeletekhez való jogközelítést szolgáló jogszabályok biztosították:

• a 87/1998. (V.6.) Korm.rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról (a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény rendelkezése alapján)

• az 1/1998. (I.12.) FM rendeletet a hagyományosan különleges tulajdonság tanúsításáról (az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. tv. rendelkezése alapján)

A hazai rendeletek szigorú minőség-ellenőrzési és tanúsítási eloírásai garanciát nyújtanak a hagyományos termékek minőségi követelményeknek való megfeleléséhez.

A fejlett nyugat-európai országokban az 1980-as évek végétől élénkülő fogyasztói érdeklődés mutatkozik a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek iránt. Ezt a tendenciát felismerve elsőként Franciaországban hozták létre ezeknek a magas hozzáadott értéket képviselő, különleges élelmiszereknek a leltárát, ráirányítva az emberek figyelmét arra, hogy az ország gazdag kulturális örökségének ezek is részét képezik. A munkálatokat a francia Kulináris Muvészetek Nemzeti Tanácsa (CNAC) irányította, és a francia kormány is támogatta.

A francia gyűjtőmunka sikere nyomán a CNAC az Európai Bizottság mezőgazdasági Foigazgatóságától megbízást kapott az Euroterroirs (Európa Vidékei) nevet viselo, az Európai Unió egészére kiterjedő, átfogó program szakmai irányítására. Az Euroterroirs program eredményeként az Európai gyűjtemény terméinek száma 1995-ben 4000 volt, 2001 év végére ez a szám 5400-ra emelkedett, ezek közül 2300 Franciaországból származik.

Az Európai Unió országaiban összeállított gyűjtemények létrehozása után határozták el a program vezetői a gyűjtőmunka közép-kelet európai országokra való kiterjesztését. A magyar gasztronómiai örökség jó híre, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, ezen belül az Európai Integrációs Főosztály fogadókészsége eredményezte azt, hogy az európai program kibovítésébe elsőként Magyarország kapcsolódhatott be.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) vezetése) 1998-ban döntött a "Hagyományok - Ízek - Régiók" elnevezésű program elindításáról. A program célkitűzése az volt, hogy létrehozza Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteményét és elősegítse gazdasági hasznosításukat.

A program megvalósítása során EU csatlakozásunk szempontjából a következő két fontos tényezőt kellett szem előtt tartanunk:

• az AGENDA 2000 célkitűzéseit, és
• Magyarország csatlakozásra való felkészülési stratégiáját.

AZ AGENDA 2000, amely rögzíti az Európai Unió hosszú távú célkitűzéseit, több ponton is kapcsolódik az európai országok élelmiszeripari örökségéhez:

• a vidék fenntartható fejlesztése a termelés és a tevékenységek változatossá tételén keresztül
• az élelmiszerfogyasztás fejlesztése a fogyasztók által egyre jobban keresett, jellegzetes termékek irányában
• a mezőgazdaság minőségpolitikájának az egy-egy tájhoz vagy hagyományos termelési módhoz kötődő különleges élelmiszerek előállítását támogató rendszere által.

Magyarországnak az Európai Bizottság által elfogadott SAPARD terve is fontos feladatként kezeli a vidékfejlesztési programok beindítását. A helyi fejlesztések során - ahogy azt az európai LEADER program is bizonyította - a hagyományos, tájjellegű élelmiszerek előállításával, értékesítésével kapcsolatos tevékenységek fontos szerepet tölthetnek be.

A HÍR program eredményei és a további feladatok

A 2 éves gyűjtőmunka (1999-2000) eredményeként 300 termék szakmai-történeti leírása készült el, régiónként és azon belül ágazati bontásban. A termékek besorolása az EU által elfogadott és a területfejlesztési törvény által meghatározott 7 tervezési-statisztikai régióba történt.

A HÍR gyűjtemény követelményrendszere

A magyar gyűjteménybe kerülés követelményrendszerét az európai gyűjtemény kritériumrendszere alapján és a hazai sajátosságok figyelembevételével a HÍR program Tudományos Bizottsága határozta meg, és a program Nemzeti Tanácsa hagyta jóvá.

A gyűjtés a mezőgazdasági termékekre (beleértve a halászati termékeket is), növényi és állati eredetű élelmiszerekre terjedt ki. Borok és ételreceptek nem szerepelnek ebben a gyűjteményben. A leghíresebb magyar palackozott ásványvizek a könyv függelékében találhatók.

A gyűjteménybe kerülés követelményei a következok:

A termék története

Az egyik legfontosabb követelmény: a terméknek dokumentálható történelmi múlttal kell rendelkeznie. Alapfeltétel a legalább kétgenerációs (50 éves) ismertség. Lehet ez egy ma működő cég "alapító" terméke is.

Az előállítási mód hagyományossága

Követelmény a hagyományos előállítási mód, ami azonban nem zárja ki a generációk során végbement technikai fejlődés elismerését. Ha a terméket ma hagyományos és ipari módszerekkel is termelik, a hagyományosan előállított kerül be a gyűjteménybe. Bekerülhet azonban az ipari módszerekkel előállított termék is, ha bizonyítható, hogy ez a korabeli technikai szinten minosült ipari jellegu terméknek.

Az adott tájegységhez kötődés

Az adott tájegység mérete nincs behatárolva; lehet egy település vagy egy régió is. Ha a termék már széleskörűen ismert és gyártott, de eredete visszavezethető egy tájegységre, akkor ahhoz kell besorolni, de fel kell tüntetni az egyéb elofordulási helyeit is.

A termékhez kötődő tudásanyag

A termékhez, de előállítási láncolatának legalább egy pontjához kapcsolódjék valamely helyi, az adott körzetben meglévő tudáson alapuló megoldás. Ez a követelmény lehetővé teszi, hogy más vidékről származó nyersanyagból készült termék is bekerüljön egy tájegység gyűjteményébe, ha a feldolgozásnak legalább egy eleme helyi, speciális tudáson alapul. Ha a termékhez nem kapcsolódik hagyományos, egy területhez kötődő tudáson alapuló megoldás, nem vehető fel a gyűjteménybe. Nem lehet a termék a jelenkori gyártmányfejlesztés eredménye.

Ismertség

A terméknek az adott tájegységben, de legalább előállítási körzetében széles körben ismertnek kell lennie. Nem meghatározó azonban, hogy mekkora ez a terület, lehet akár egy falu vagy városrész is.

Az előállítás és forgalmazás megléte

A terméknek ma is létezőnek kell lennie, árucsere tárgyát kell képeznie. Ez nem jelent feltétlenül kereskedelmi forgalmazást, megfelelőek a vásárokon és különböző ünnepi alkalmakon való értékesítési formák is. A gyűjteménybe kerülésnek azonban nincs mennyiségi korlátja, kis mennyiségben gyártott termékek felvétele is lehetséges.

A gyűjteménybe kerülés követelményrendszerének - a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar hagyományos termelési kultúráját és az európai gyűjteményhez való szerves illeszkedés feltételét figyelembe vevő - meghatározásával széles körben lehetővé vált a szakmailag megalapozott, történetileg hiteles termékleírások elkészítése.

A HÍR gyűjtemény

A több mint két éves gyűjtőmunka eredményeként 300 hagyományos és tájjellegű termék szakmai-történeti leírása készült el, régiónkénti és azon belül ágazati bontásban. A termékek besorolása az EU által elfogadott és a területfejlesztési törvény által meghatározott 7 tervezési-statisztikai régióba történt. A termékleírásokban a régiós besorolás mellett a tájegység megjelölésével a régión belüli elofordulás is szerepel, illetve az egyéb elofordulási hely is feltüntetésre került.

A gyűjteménybe került termékek ágazati megoszlása (ld.1.ábra) szerint a legtöbb termék a következo termékcsoportokba sorolható:

   
termesztett, gyűjtögetett  és feldolgozott gyümölcs  és zöldség (110);

hús és húskészítmények (55);

sütoipari termékek (31).

italok (22);

tejtermékek (22).

Ez a megoszlás jól követi hazánk élelmiszeriparának történetileg kialakult termelési szerkezetét.

A regionális megoszlás alapján (ld.2.ábra) megállapítható, hogy a termékben  leggazdagabb három régió a következo:

• Dél- Alföld (86 termék),
• Észak- Alföld (58 termék) és
• Közép- Magyarország (46 termék).

Az egyes régiókra jellemző termékcsoportok (ld.1.táblázat) agrártörténeti magyarázata röviden a következoképpen foglalható össze:

Dél-Alföld. A Dél- Alföldön a XIX. század közepétől kialakult egy speciális, kertkultúrás  tanyarendszer, ahol a régi állattenyésztő tanyák helyén - a legelő területek feltörése, művelés alá vonása miatt - intenzív és belterjes zöldség-gyümölcs termesztés jelent meg. Ennek olyan nagyra nőtt a volumene, hogy külön zöldség-gyümölcs piacok jöttek létre (pl. Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös) a régióban. A gyümölcstermesztésben a tájfajták (cseresznye, meggy, kajszi) és a hagyományos fajták (alma, szilva) domináltak. Az Alföld ökológiailag kedvező adottságú területein öntözéses, hajtatásos zöldségtermesztés alakult ki. A nagyvárosok közelsége nagy felvevo piacot jelentett. A XIX: század második felétől már külföldön (elsősorban Ausztriában és Németországban) is ismertté váltak ezek a kiváló minőségű, beltartalmi értékben gazdag, zamatos gyümölcsök és zöldségek (mint pl. kajszibarack, zöldpaprika, fuszerpaprika, hagyma). A régió állattenyésztése és húsárú-előállítása is jó hírnévnek örvend (cigája juh, kendermagos tyúk, mangalica sertés, gyulai és csabai kolbász).

Észak-Alföld. Szikes és homokterületek, tanyás-kertes települések, az állattenyésztés és növénytermesztés termékei jellemzik a régiót. A hatalmas legelőkkel, pusztával rendelkező régió őrzi a korábbi évszázadok állattenyésztésének hírét (szürke marha, racka juh). Számos cukrász-és pékárú igazolja a módos hajdúsági polgárság étkezési igényét. Egyúttal a pásztor életformához tarozó lebbencs vagy kötött tészták is megtalálhatók.

Közép-Magyarország. A polgárosodó főváros igényének megfelelő termékek előállítása jellemző a századfordulón (1880-1910).  Ebben az időszakban ide koncentrálódik és európai szintet ér el a magyar élelmiszeripar (pl. édes-, szesz-, söripar). A fővárosra jellemző társasági élethez kapcsolódik a cukrászati termékek elterjedése. A régió gyöngyszeme, a Dunakanyar és környéke híres gyümölcs és csemegeszőlő termesztő körzetének története az Árpád-korig nyúlik vissza (Nagymarosi csemegeszőlő, gesztenye). A káposzta és a savanyított zöldségek révén a régió nagy jelentőségű központja Vecsés és környéke.

Nyugat-Dunántúl. Az Alpok-alja dús legelőinek kedvező ökológiai adottságait kihasználva a XIX. század közepétől fejlett szarvasmarha-tenyésztés alakult ki, amely a városiasodással párhuzamosan megnövekedett tejtermékek iránti igényt magas színvonalon elégítette ki. Ez a régió nyújtja az archaikus gabonaféléket (pohánka, tönkölybúza). A győri, szigetközi, valamint a fertődi és mosoni táj termékeny öntéstalaja kiválóan megfelel a zöldség- különösen a káposzta termesztés feltételeinek (Mosoni káposzta, Fertőd vidéki sárgarépa, Hegykői zeller).

Dél-Dunántúl. A Baranya megyében a 18. században betelepített németek hozták magukkal és terjesztették el a régió jellegzetes húskészítményeit (stifolder, kulen, szajmóka). A könnyen felmelegedő terület, a termékeny talaj és az enyhe tél a korai és áttelelő zöldségek és gyümölcsök termesztésének kedvez (Pécsi (Szekszárdi) szagos szőlő, Mohácsi áttelelő kelkáposzta, Somogyi korai burgonya.  A dús lombú erdők nagyvadak élőhelyei.

Észak-Magyarország. A táj jellegzetes gyümölcspálinka-előállításának nagy hagyományai vannak. A jó ökológiai adottságú hevesi tájon a zöldség-gyümölcs termesztés régóta jó hírnévnek örvend. A matyó kalács az itt élő népcsoport - külföldiek által is jól ismert - jellegzetes matyóvirág motívumával díszített fonott kalács.

Közép-Dunántúl. A Balaton és környékének sajátos természeti adottságai, mikroklímája határozza meg e régió jellegzetes termékeinek körét. Badacsony tájának jellegzetessége az ürmös, mint a kisnemesi gazdálkodás egyik utolsó hírmondója.

1. táblázat. Jellegzetes termékcsoportok/termékek régiónként

	Régió megnevezése	Jellegzetes termékcsoportok/termékek
1.	Dél -Alföld	zöldség-gyümölcs/Makói vöröshagyma*, Szentesi étkezési fehér paprika, kecskeméti kajszibarack,Szatymazi (szegedi) őszibarack húskészítmény/Pick szegedi téliszalámi*, Röszkei szalámi, Bácskai hurka pékáru/Kulcsos kalács, Paprikás kalács fuszer/Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény*, Borsikafű, Borókabogyó
2.	Észak-Alföld	hús/Hortobágyi (racka juh), Magyar szürke szarvasmarha zöldség-gyümölcs/Nagydobosi sütőtök, Hajdúsági torma, Besztercei szilva, Milotai dió ital/ Szatmári szilvapálinka*, Szabolcsi almapálinka* cukrász és pékáru/Debreceni vert mézes, Debreceni vásári füzéres perec, Kürtős kalács száraztészták/csigatészta, kötött tészta
3.	Közép-Magyarország	édesipari termék/Konyakmeggy, Negro, Szaloncukor cukrászati termék/Gerbeaud szelet, Kugler (mignon), Rigó Jancsi ital/Hubertus likőr, Dreher sör
4.	Nyugat-Dunántúl	tejtermék/Lajta sajt, Óvári sajt, Csermajori teasajt  zöldség-gyümölcs/ Mosoni káposzta, Zalai körte pékáru/Rábaközi perec, Fumu (Baba alakú kalács)
5.	Dél-Dunántúl	húskészítmény/Kulen, Stifolder, Szajmóka zöldség-gyümölcs/Mohácsi áttelelő kelkáposzta, Iharosberényi gesztenye hal/ Balatoni fogassüllő
6.	Észak-Magyarország	italok/ Gönci barackpálinka, Sompálinka zöldség-gyümölcs/ Hevesi (Csányi) sárgadinnye, Boldogi étkezési paprika pékáru/ Matyó  kalács, Molnárkalács
7.	Közép-Dunántúl	ital/ Badacsonyi ürmös vadhús/  Szalonka

*Védett földrajzi árujelzo

A HÍR könyv kiadása

A termékleírások gyűjteménye két kötetes könyvé szerkesztése 2001-ben megtörtént, és 2002 tavaszán 2000 példányban kiadásra került.  A gyűjtemény könyvkiadása a termékek objektív leírásán kívül kitér a szakmai fogásokra és a termékek történetére is, továbbá minden leírást színes fénykép illusztrál.  A közbeszerzési pályázaton nyertes Kesztler Marketing Kft. gondozásában elkészült színvonalas kivitelezésű könyv segítségével széles körben ismertté válhatnak a nemzeti kulturális örökség részét képező, hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeink és élelmiszereink.

A program első szakasza a könyv megjelenésével eredményesen lezárult. A HÍR gyűjteményben szereplő 300 hagyományos és tájjellegű élelmiszer az Európai gyűjtemény szerves részét képezi, 5700-ra növelve a gyűjtemény termékeinek számát. Az EU csatlakozás szempontjából is kiemelt jelentősége van ezeknek a sajátos, csak nálunk fellelhető termékeknek, amelyek a magyar tárgyalási álláspont szerint nem jelentenek konkurenciát az európai tömegtermékeknek, hanem egyedi jellegüknél fogva sokkal inkább gazdagítják az európai élelmiszerek választékát.

A HÍR gyűjtemény hasznosítási programja

A jövőben a HÍR gyűjtemény sokirányú gazdasági, kulturális, oktatási-kutatási jellegű hasznosítási lehetőségeinek kiaknázása a feladat.

5.1. A gyűjtemény gazdasági hasznosítási lehetoségei:

• választékbovítési lehetoség a kereskedelemben és vendéglátásban;
• gyártmányfejlesztési lehetoség az ipar számára;
• kis-és középvállalkozások beindítása;
• az elmaradott térségekben munkahely-teremtési lehetoség; 
• a régiók-, és az ország arculatának erosítése; 
• vidékfejlesztési programokban való felhasználás;
• falusi turizmus fellendítése, így pl. agrárturisztikai jelentoségu élelmiszer-térkép elkészítése és a borutak mintájára ízutak szervezése stb.

5.2. A gyűjtemény kulturális hasznosítási lehetoségei:

• A gyűjtemény kereskedelmi értékesítése könyv alakban, CD formájában és internetes honlapon;
• A gyűjteményt tartalmazó könyvek eljuttatása a fovárosi és megyei könyvtárak, szakkönyvtárak, oktatási intézmények és közgyűjtemények, múzeumok számára;
• A gyűjtemény angol, francia nyelvu változatának elkészítése és terjesztése a külképviseleteken keresztül és különbözo nemzetközi szakmai konferenciák résztvevoi számára.

5.3. A gyűjtemény oktatás-kutatási célú hasznosítása:

• A termékleírások kidolgozásában a szakirányú közép- és felsofokú oktatási intézmények bevonásával (pl. a SZIE, JATE hallgatóinak diploma munka, szakdolgozati téma).
• A program eredményeként létrejövo gyűjtemény szakmai anyagának beépítése a szakirányú közép- és felsooktatási intézmények (pl. gazdasszonyképzo, falusi turizmus ill. élelmiszeripari gyártmányfejleszto, minőségszabályozó, minőségügyi menedzser szak) tananyagába.
• Oktatási segédkönyvként való alkalmazása az általános iskolákban a Hon-és népismeret tantárgy oktatásában .
• A gyűjteményben szereplo termékleírások tudományos szempontok szerinti elemzése (PhD hallgatók, tudományos kutatók számára)

Iparjogvédelmi eszközök a HÍR gyűjtemény hasznosítására

• Földrajzi árujelzők elterjesztése

Ennek első lépése a gyűjteményben szereplő termékek köréből az EU eredetvédelmi rendszere szigorú követelményeinek megfelelő termékek kiválasztása és a bejegyeztetésük szakmai segítése, továbbá a hagyományos és tájjellegű termékek előállításának, forgalmazásának elősegítése a hozzájuk kapcsolódó vidékfejlesztési programok beindításával. Ennek a munkának a szakmai koordinálását a 2000-ben kötött francia-magyar mezőgazdasági minisztériumok közötti együttmuködési megállapodás kiemelten kezeli. Ez az együttműködés hozzájárulhat a SAPARD támogatások hatékony felhasználásának elősegítéséhez is.

• Védjegy bevezetése

A HÍR program döntéshozó testülete, a Nemzeti Tanács határozata szerint a program eredményeként összegyűjtött termékleírások nemzeti kincsként kezelendők, a Magyar Köztársaság, ezen belül az FVM kizárólagos tulajdonát képezik. Ezért a minisztérium márciusban a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz bejegyzési kérelmet nyújtott be a "HAGYOMÁNYOK-ÍZEK-RÉGIÓK" színes ábrás védjegyre. A védjegy bejegyzése biztosítani fogja a program elnevezésének és a program által felhalmozott szellemi javaknak a teljes körű jogi védelmét, elősegítheti a gyűjteményben szereplő termékek hírnevének fokozását.

Szerző:

Pallóné dr. Kisérdi Imola
főtanácsos
FVM Európai Integrációs Főosztály

Szövetség a Hungarikumért

 

"A hagyomány kötelez"

A huszonegyedik századi Magyarország számára különösen fontos, hogy megvédje élő hagyományait, legtágabb értelemben vett nemzeti örökségünket, kultúránk értékeit. Nyelvi, művészeti hagyományaink, épített és természetes környezetünk értékei mellett hasonlóan fontos, hogy életformánk és hagyományaink is helyet kapjanak a közös európai kultúrkincsben.  Amiképp a baszk paprika, a német fekete-erdei pisztráng, a spanyol navarrai spárga, a portugál dourói mandula, a tiroli sonka, az oberpfalzi ponty, úgy a csongrádi libamáj, a tokaji aszúbor, a badacsonyi kéknyelű, az alföldi mangalica és szürkemarha, a zalai tökmagolaj, a makói hagyma, a szatmári szilva és pálinka, a pálpusztai sajt, és komlóvirágos és mustos kenyér is az európai kultúrkincs része kell, hogy legyen.
Úgy véljük,  a legnagyobb kihívás jelenleg az, hogy legalább itthon, Magyarországon biztosítsunk piacrajutási lehetőséget az egyébként versenyképes magyar áruk számára . A nemzetközi áruházláncok elterjedésével ugyanis a hazai hazai áruk kiszorulnak a boltokból, helyüket pedig sokszor – akár pusztán logisztikai okokból – drágább, rosszabb minőségű termékek veszik át.
Ez ellen a legtöbbet mi magunk, fogyasztók tehetjük, mégpedig azzal, ha kérjük, keressük a hazai árut. Ha felhívjuk a nagy külföldi áruházláncok figyelmét, hogy magyar árut tartani megéri, mert azt jobban veszi a vásárló. Ha ezt mi, fogyasztók megértjük, az áruházláncoknak sem lesz más választásuk, mint hogy legalábbis egyenlő mércét alkalmazzanak a külföldi és hazai termékek belistázásakor.
Célunk, hogy megvédjük a magyar életvilág kultúrkincseit, támogassuk mindazokat, akik Magyarország egyediségének, kulturális sajátosságainak őrzői, és az országon túlmutató értéket állítanak elő. Támogatunk továbbá minden olyan kezdeményezést, ami magyar kézzel, ésszel vagy közreműködéssel készült termékek népszerűsítésére, terjesztésére irányul. Fontosnak tartjuk, hogy kulturális kincseink, élő hagyományunk, gasztronómiánk értékei Hungarikumként a magyar törvények védelmét élvezzék, valamint, hogy részévé váljanak az Európai Unió minősítő rendszerének.
A hagyományos minőségi magyar termékek a nemzetközi piac kihívásai, a globális árverseny mellett a nemzetközi áruházláncok beszerzési gyakorlata miatt is veszélyeztetettek. Éppen ezért kívánatosnak tartjuk, hogy ezek az élő hagyományok, melyek a kulturális értékeken kívül gazdasági értéket is teremtenek, munkahelyeket hoznak létre, és így családok megélhetését biztosítják, törvényi és társadalmi védelmet is élvezzenek. Fontosnak tartjuk, hogy a globális gazdaság bárhol előállítható termékeivel szemben, a helyhez, a sajátos éghajlati és gazdálkodási viszonyokhoz, a természetes környezethez kötődő termékek - amelyek nem vándorolhatnak oda, ahol olcsóbb a munkaerő, alacsonyabbak a költségek, valamint minőségük ahhoz a tudáshoz, tapasztalathoz, kulturális hagyomány-rendszerhez kötődik, melyben megszülettek és fennmaradtak –, védelmet és támogatást kapjanak.
E termékek ugyanakkor nem csupán törvényi védelemre szorulnak, hanem nekünk, magyar fogyasztóknak, ezen értékek ismerőinek is van feladatunk. Fontos, hogy ismerjük értékeinket, tisztában legyünk fontosságukkal, egyediségükkel, minőségükkel, kulturális és gazdasági hasznukkal. Fontos, hogy vásároljuk e termékeket, valamint fontos, hogy jelezzük mindazoknak, akik e kulturális értékek létét veszélyeztetik, hogy megvédjük kincseinket!
Tiltakozunk, tüntetünk, kampányt indítunk, ha kell, hogy jelezzük, megvédjük értékeinket, és azért is, hogy lehetővé tegyük Európa és a világ más országainak fogyasztói számára, hogy élvezhessék, támogathassák, szerethessék e kulturális értékeket.
Értékeink, termékeink védelméhez szövetségeseket keresünk. Szövetkezünk és szövetséget hozunk létre a fogyasztókkal, közemberekkel és médiaszereplőkkel, politikusokkal, a minőségi magyar gasztrokultúra népszerűsítőivel, beszerzőkkel, áruházi vezetőkkel. Párbeszédet kezdeményezünk a magyar kultúra barátaival és ellenfeleivel. Hiszünk abban, hogy összefogással, a nyilvánosság tudatos használatával megvédhetőek értékeink, és kulturális és gazdasági értelemben is elismert produktumokként maradhatnak fenn a jövő generációi számára itthon és külföldön egyaránt.
Hisszük, hogy közös erőfeszítés révén megvédhetjük értékeinket, bebizonyíthatjuk magunknak és másoknak, hogy van olyan ügy Magyarországon, amelyért mindenki képes és akar tenni. A közös fellépés önmagában is fontos érték, hisz ez teremtheti meg nemzeti büszkeségünk alapját. Nemzeti büszkeségünk pedig jó érzéssel töltheti meg mindennapjainkat.

Magyarországon 2,6 millióan semmit nem tehetnek az egészségükért

A három éve működő Béres Egészség Hungarikum Alapítvány idén olyan elszánt fiatalokat keresett, akik szokatlanul aktívan próbálják megőrizni saját és az őket körülvevő kisebb-nagyobb közösségek egészségét.

Az ifjúsági közösségeknek hirdettek ki egy pályázatot, melynek keretében a fiatalok saját prevenciós programjaikat mutathatták be. 150 pályázat érkezett, a legjobb három alkotás tulajdonosát június 22-én Béres Egészség Hungarikum Díjjal jutalmazták.
A kitüntetetteket az Országos Egészségfejlesztési Intézet és a Cserkészszövetség ajánlotta, illetve egyikőjüket a Blikk Nők „Ifjú egészségőröket keresünk" pályázatán javasoltak közül választotta ki az alapítvány kuratóriuma.
A díjazottak: Bodor Klára Sarolta, 29 éves egészségfejlesztő, a Szécsény kistérségi egészségkoalíció mozgatórugója. Több mint húsz iskola diákjainak tartott előadásokat az egészséges táplálkozásról, valamint a dohányzás káros hatásairól.
Galambos Brigitta 19 éves tanuló, aki a Waldorf-iskola végzős diákjaként az egészséges életmód összetevőire hívja fel kortársai figyelmét, ezen kívül saját kutatásokat is végez. Mottója: „Akár 10 éves vagy és 80 év áll előtted, akár 80 éves vagy és 10 év vár még rád: gondolj arra, adott esetben mi lenne a fontosabb számodra! A mögötted álló 80 év, amin már nem változtathatsz, vagy az előtted álló pár év, amelynek a minőségét te teremtheted meg?"
Horváth Anna 22 éves, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója. Aktív tagja a pomázi 937. számú Szent Tarzicius Cserkészcsapatnak. Teljesítménytúrákat és nyári táborokat szervez a Pilisbe és a Visegrádi hegységbe, s igyekszik felhívni a fiatalok figyelmét a mozgás fontosságára.
A kitüntetés egyfajta erkölcsi elismerést is takar. Célja, hogy az ifjúságot további munkákra ösztönözze. A Béres Egészség Hungarikum Program hangsúlyozza a közösség alapú egészség fejlesztést, s már 12 támogatott településsel rendelkezik.
Különböző felméréseket végeznek a lakosság körében, melyekből kiderült, hogy 2,6 millió ember semmit sem tud tenni egészsége megőrzésének érdekében. Ez a szám igen nagynak tűnik, de ha jobban belegondolunk, nem meglepő.
Sajnos kénytelenek vagyunk előtérbe helyezni a munkát, a számlák befizetését és csak ezek után gondolkozhatunk azon, hogy milyen étel kerüljön az asztalra, ami egészségesnek mondható, de nem drága. A kutatások szerint az egészség a társadalmi egyenlőtlenségtől is függ.
Reményre ad okot, hogy élnek Magyarországon olyan fiatalok, akik küldetésüknek tekintik az egészséges életmód hirdetését, és mindent megtesznek azért, hogy üzeneteik minél több emberhez eljussanak.
Dr. Béres József így összegezte a Béres Egészség Hungarikum Díj lényegét: „Az emberi boldogságot mindannyian ugyanúgy írjuk le: szeretteink körében, egészségben eltöltött időre gondolunk. Úgy vélem, hogy itt mindannyian ezért küzdünk. Meg kell tanulnunk és meg kell tanítanunk a környezetünket is egészségben, boldogan élni."

Egy kis kedvcsináló az Őszhöz!

 

Augusztus utolsó napjaiban leesett a hőmérő higanyszála és azóta a nap is egyre csak veszít az erejéből. Vége a nyárnak, az iskola elkezdődött, de nem szabad búslakodni, mert a szeptember még számos programlehetőséggel vár!

„A nyár emlékét idézi még a gyengélkedő napsugár. De érezzük már, minden szép nap lassan-lassan tovaszáll. Ritkulnak a fák lombjai, avar lepi be a tájat. A lemenő Nap vörös fénye elnyújtózva ásít párat.” (Román Antal:Ősz - részlet)

Zsidó Nyári Fesztivál – Budapest, 2010. augusztus 26 - szeptember 6.

Még tart Magyarország egyik legjelentősebb kulturális-művészeti rendezvénye. Ami még hátra van belőle: először érkezik hazánkba a milliós rajongótáborral rendelkező ortodox rapper és reggae énekes Matisyahu, aki a Syma csarnokban fog fellépni. Szintén először lesz a fesztivál vendége a nemzetközi hírű, izraeli Beer-Sheva Színház, az Edith Piaf életőről szóló előadásukkal. A Piafot alakító Yolit Tubi színésznőt 2009-ben az év színésznőjének választották. A teljes program megtalálható a fesztivál honlapján.

Debreceni Jazznapok– Debrecen, 2010. szeptember 2 - 5.

A Debreceni Jazznapokon minden évben világsztárokkal és a műfaj legkiválóbb magyar előadóival találkozhatunk. Harminckilencedik alkalommal rendezik meg a fesztivált, mely ismét kitűnő programokat ígér. Kiemelt vendégművészeként három alkalommal is a közönség elé lép a nemrég hazatelepült Tommy Vig vibrafonos/ütőhangszeres. Az európai jazz irányzatát, a finn Mikko Innanen kvartettje képviseli majd.

A hazánkban élő kubai énekesnő, Elsa Valle, a latin jazz temperamentumát viszi Debrecenbe. A magyar jazz fiatal tehetségei is képviseltetik magukat: Kozma Orsi énekes, a Junior Prima-díjas Oláh Dezső, a montreux-i gitárversenyen diadalmaskodó Balogh Roland, a Budapesti jazzklubok népszerű trombitása Barabás Lőrinc és még sokan mások. Bár már csak két nap van hátra, érdemes ellátogatni a jazz kedvelőinek e rendezvényre.

SzeptEmber Feszt – Budapest, 2010. szeptember 3 - 5.

Budapesten első gasztronómiai és kulturális rendezvénye a SzeptEmber Feszt. A háromnapos fesztivál elmaradhatatlan eleme a pörköltfőző verseny. Az étel kedvelői számára a Pörköltek Tere kínál majd kulináris élvezeteket, hiszen ott nívós éttermek készítenek közel harminc féle pörköltet a látogatók számára. A finom ételek mellé elmaradhatatlan kellék a jó magyar pálinka, melyből szintén óriási választékot kínál a fesztivál.

Ezek mellett Magyarország történelmi borvidékeinek különlegességeivel és a világhírű szalámi- és kolbászfajtákkal is találkozhatnak a látogatók. Ha a pörkölt után tudnak még enni, rétessütő vonat biztosítja a kézzel nyújtott, különböző töltelékkel töltött, jellegzetes magyar finomságokat. A szervezők nem feledkeztek meg a sörkedvelőkről sem, így az ország leghíresebb házi sörfőzdéi is jelen lesznek a SzeptEmber Feszt keretein belül.

A fesztivál részeként minden évben megrendezik a Magyarországi Rekordok Napját is, ahol a rendkívüli emberi teljesítmények állnak a program középpontjában. Ezen felül ingyenes koncertek egész sora várja mindazokat, akik nem elsősorban az ételek miatt érkeznek a rendezvényre. Szinte minden zenei irányzat képviselteti majd magát, a könnyűzenétől a jazzig és a népzenéig.

Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál – Budapest, 2010. szeptember 8 – 12.

Közép-Európa egyik legrangosabb szakmai rendezvénye a Budavári Borfesztivál. Több mint kétszáz borászat és tizenöt ország borai közül választhatnak a látogatók. Öt napon át tart a Borkiállítás és Vásár (Borfesztivál), ahol ismét Magyarország legjobb borászai kínálják majd kóstolásra boraikat. A hazai nedűk mellett, számos külföldi bor is bemutatásra kerül majd. A kínálatban ott lesznek a díjakat nyert borok is, valamint készítőik, akik szívesen állnak az érdeklődő kérdéseinek kereszttűzébe.

Természetesen a borok mellett – mint mindig –, most is rengeteg ínyenc falat közül válogathatnak az „éhező” látogatók: grill- és bográcsételek, balatoni pisztráng, fogas, kemencében sült finomságok, birkagulyás, ropogós rétesek, kürtőskalács, szilvalekváros prósza, valamint péksütemények, szendvicsek, juh-, kecske- és tehénsajtok.

XVI. Velencei Tavi Nemzetközi Hőlégballon Karnevál – Agárd, 2010. szeptember 8 - 12.

A rendezvény során tizenöt-húsz hőlégballon repül több napon keresztül. A színes ballonok készülődését és felszállását mindig örömmel nézik a látogatók, de ezek mellett lesz légi parádé és ejtőernyős ugrások is. A gyerekek legnagyobb örömére, a légi akrobatikát bemutató helikopterből hatalmas csoki- és cukorkaeső is fog hullani a leszállópályára.

A délutáni tombolasorsoláson értékes nyereményeket sorsolnak ki, többek között hőlégballonos repülésre szóló utalványt is lehet nyerni. Akik egy ital mellett pihennének inkább, azok számára a sörsátor ideális helyszín lehet. És ha még ez sem lenne elég, lesz kirakodóvásár, koncertek és esti fáklyázás. A rendezvényt tűzijátékkal zárják.

VIII. Hajdúszoboszlói Bioétel és Borfesztivál – Hajdúszoboszló, 2010. szeptember 10 - 12.

Keszthelyi Burgonya Fesztivál

A Keszthelyi Burgonya Fesztivál és Burgonyás ételek Főzőversenye, 2003 óta Keszthely város egyetlen, évente megrendezésre kerülő gasztronómiai jellegű rendezvénye. A Burgonyakutatási Központ a Fesztivál megrendezésével szeretné az emberekkel megismertetni a magyar burgonyafajtákat, azok felhasználási típusát és a burgonyából készíthető változatos ételeket./utisugo.hu/

Hortobágyon található a legnagyobb bio állatállományú terület, (racka, szürkemarha, mangalica, gyöngytyúk), illetve Balmazújvároson van az ország egyik legnagyobb bio zöldséggazdasága.
Az eseménynek az is célja, hogy felhívja a figyelmet a bio alapanyagokból készült ételek és az egészséges táplálkozás fontosságára. Hajdúszoboszló és környéke, méltán híres gyógyvízéről, így a helyszín abszolút ideális a gyógyulásra, feltöltődésre és testünk egészségesebb irányba terelésére.

Szekszárdi Szüreti Napok – Szekszárd, 2010. szeptember 16 - 19.

Négy napon át kiállításokkal, koncertekkel, borkóstolóval, a tájegységre jellemző ételkínálattal várja Szekszárd a vendégeket. A rendezvény leglátványosabb eseménye a szombat délutáni Szüreti felvonulás. A menetben megjelennek majd a szürettel kapcsolatos eszközök és hagyományok, illetve az ehhez kapcsolódó színpompás viseletek.

A hivatásos művészek mellett, számos amatőr művészeti csoport és alternatív zenekarok is fellépnek. Lesz utcabál, disco és táncház is. A szombat esti folklórműsorban megválasztják 2010. Szüret Szépét, aki 2011-ben a rendezvény arca lesz. A Borudvarban a szekszárdi borászok kínálják majd a helyi nedüket.

Egri Szüreti Napok - Szüreti Felvonulás – Eger, 2010. szeptember 18 - 19.

Aki múltat idéző lovagokra, szekerekre és muzsikákra vágyik, annak az ideális helyszín az Egri Szüreti Napok, ahol: (bor) lovagok, kézműves emberek és borászok várják a mulatozni vágyókat. Ezen a két napon igazi szüreti hangulat jellemzi a várost és a Szépasszonyvölgyet. A felvonulás szekereken, lovakon és gyalogosan vonul végig a város fő utcáján. Útjuk során borral, musttal, pogácsával kínálják a nézelődőket. A szőlőtermelő asszonyok hatalmas szőlőkoszorút készítenek, majd átadják azt a polgármesternek, mellyel hivatalosan megnyitják a szüretet.

Gasztro Csata és VII. Keszthelyi Burgonya Fesztivál – Keszthely, 2010. szeptember 26.

A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség hozzájárulásával és közreműködésével 2010-ben Keszthely ad otthont ennek az eseménynek, ahol a jelentkezők régiónként alkotnak majd egy-egy csapatot. A vetélkedő során a csapatoknak arra kell törekednie, hogy bemutassák saját tájegységeik jellegzetes gasztronómiai kínálatát. Sátrukat, standjukat és főzőterüket is a régiójuk szerint kell dekorálniuk.

A zsűrin kívül a rendezvény vendégei is megkóstolhatják az elkészült ételeket, kóstolójegyek ellenében. A főzőversennyel párhuzamosan zajlik a Keszthelyi Burgonya Fesztivál. Az ételeken kívül, szórakoztató műsorokkal, gyermekprogramokkal, koncertekkel, termék-, étel- és italbemutatókkal is várják a közönséget.

Jó szórakozást!

Dolce Vita a Budai Várban

A gasztronómia fellegvárává alakul át a Budai Vár. A legnemesebb pálinkák, kolbászkülönlegességek és kulináris ínyencségek, valamint pazar zenei csemegék várják a látogatókat október 7-10 között a Budai Várban, ahová idén Olaszországot és nemzeti italát, a grappát hívták meg vendégségbe a Pálinka- és Kolbászfesztivál szervezői.

A negyedik Pálinka- és Kolbászfesztiválnak idén is a főváros talán legszebb helyszíne, a Budai Várnegyed ad otthont, ahol október 7-10 között igazi gasztronómiai legekkel találkozhatunk: Magyarország legnagyszerűbb mesterei és főzdéi vonultatják föl legfinomabb pálinkájukat, kedvünkre kóstolhatunk a legismertebb olasz törköly- és szőlőpárlatokból, a grappákból, a legízletesebb kolbászokból válogathatunk és a legkülönlegesebb és legínycsiklandóbb kulináris élvezetekből szemezgethetünk.

Olaszország, mint a Pálinkafesztivál idei meghívottja bemutatkozik leghíresebb párlatával. Ráadásul az itáliai törköly- és szőlőpálinka világába egy igazi gasztronómiai szakértő, Gianni avatja be az érdeklődőket, aki elfogadta a szervezők felkérését, és a Várban felállított olasz „negyedben” házigazdaként fogadja a vendégeket, illetve árulja el a grappa készítésének titkát, és tart beszámolót az olasz pálinkázási szokásokról.

A magyar pálinkakészítők közül mintegy 20 főzde képviseli magát és közel 10 kolbászos stand állít ki a rendezvényen. A fenséges ízekhez minőségi zenei kínálat is párosul!

A fesztivál látogatói először kóstolhatnak az idei termésből készült pálinkákból, kedvükre iszogathatnak a legnépszerűbb mézes különlegességekből, és az egyre kedveltebb pálinkakoktélokból.

A szervezők ezúttal is szeretnék felhívni a figyelmet a hungarikumok igazi értékére, a hagyományőrzés fontosságára, és persze nem utolsó szempont az sem, hogy minél több külföldi és belföldi látogató megismerje a magyar pálinka - és kolbászkülönlegességeket.

Sziget: Az aratás és a kenyér az egyik szimbóluma a Hungarikum Falunak

Az aratás és a kenyér a Sziget fesztiválon található Hungarikum Falu központi témája, amely mentén a táncegyüttesek, népzenekarok, kézműves és hagyományőrző programjaikat összeválogatták.

"Ez a hét az Európa szerte híres magyar búzáról, a hatalmas alföldi kenyerekről, a rábaközi perecről, a töpörtyűs pogácsáról és az aratáshoz kapcsolódó szokásokról szól" - olvasható a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményében. Mint írják, nagy sikere van a fiatalok körében a magyar vidéket és annak hagyományait, értékeit bemutató Hungarikum Falunak, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretéből támogat.

A Hungarikum Faluban csütörtökön látogatást tett V. Németh Zsolt, a tárca államtitkára, aki a közlemény szerint beszámolt arról: tervezik a hungarikumtörvény megalkotását, hiszen a hungarikumok márkázása és piacra vitele törvényi kereteinek kidolgozása a nemzeti értékek védelmét szolgálja. A leltár után erőteljes nemzeti marketingre is szükség lesz, mert a hungarikumok csak akkor tudnak fennmaradni, úgy lehet őket megőrizni, ha nem muzeális emlékként kezeljük őket, hanem élő hagyományként, és a magyar emberek keresik, használják, fogyasztják őket - idézi államtitkárt az összegzés.

A tájékoztatás szerint a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje a Szigeten egész héten üzemelő pékségében kenyérféléket, finompékárut, hagyományos sütőipari termékeket készít és árusít. Bemutatóikon óránként más-más sütőipari termék készítését mutatják be, információs sátruknál recepteket is osztanak. A kulcsos kalácstól az orosházi banánon át a szalonnás papucsig, az édes és sós pacsnikon keresztül a vajas patkóig számtalan formáját vonultatják fel a gabonából készült sütőipari termékeknek és további meglepetéssekkel várnak mindenkit a Magyar Pékválogatott tagjával erősített pékség munkatársai.

Katlan Tóni konyhájában gazdag egytálételek, gulyások, paprikások főnek a kondérokban, Mangal Ica konyhájában az őshonos szürke marha és mangalica kerül a lábasokba, míg hagyományos magyar tésztafélék, rétesek, kalácsok, lángosok és lepények bújnak elő a kemencékből.

A műhelyben munkálkodóknak aratónótákat tanít, búzás meséket mesél Écsi Gyöngyi felvidéki népdalénekes, mesemondó. Az idei tematikához kapcsolódva a Szigeten a népművészet mesterei váltják egymást, hogy minden nap más szálasanyag, gabonaféle fonását, szövését, sokoldalú és míves hasznosulását mutassák be. Pénteken gyékényt, szombaton nádat, vasárnap vesszőt fonhatnak itt az érdeklődők.

A Kontyolóban délutánonként várják a tükrök elé a vállalkozó szellemű, hosszú hajú lányokat, asszonyokat, hogy copfba, kontyba, koszorúba fésültessék hajukat vagy akár maguk is kipróbálják a tájegységenként változatos képet mutató hajviseletek készítésének módozatait.
A Pingálóban az érdeklődők saját bőrükön tapasztalhatják és hirdethetik a magyar motívumok szépségét és változatosságát.

A Játéktér a falusi gyerekek, fiatalok hétköznapjait, a gyerekkor, ifjúkor jellegzetes használati tárgyait, közösségi, ügyességi és sportjátékait, csapatjátékait és próbatételeit eleveníti fel. Az óriás tárgymásolatokon bárki kipróbálhatja, milyen lehetett az etetőszék, a járóka, a bölcső. A vállalkozó kedvűek régi sportokban, bigében, gólyalábazásban, ugróiskolában, métában próbálhatják ki ügyességüket.

Forrás: MTI